PDF -Kádár Judit A huszadik amerikai novella mestere: Raymond Carver - Calvino Ha Egy Teli
Wait Loading...


PDF :1 PDF :2 PDF :3 PDF :4 PDF :5 PDF :6 PDF :7 PDF :8 PDF :9 PDF :10


Like and share and download

Calvino Ha Egy Teli

Kádár Judit A huszadik amerikai novella mestere: Raymond Carver

filozofia unideb hu na vol2013 1 131 12 SSz 152 165p pdf Ha egy nyári délután az olvasó (jelen esetben éppen mi) kezébe veszi Italo Calvino Ha egy téli éjszakán egy utazó című, 1979 re datálható regényét, a fentiekhez valami nagyon hasonló bevezetéssel találkozhat Ezt követően még tizenkét

Related PDF

Ha egy nyári délután az olvasó - filozofiaunidebhu

filozofia unideb hu na vol2013 1 131 12 SSz 152 165p pdf Ha egy nyári délután az olvasó (jelen esetben éppen mi) kezébe veszi Italo Calvino Ha egy téli éjszakán egy utazó című, 1979 re datálható regényét, a fentiekhez valami nagyon hasonló bevezetéssel találkozhat Ezt követően még tizenkét számozott fejezet, amelyben az Olvasó és az Olvasónő nyo
PDF

ALTERNATIV DIMENZI K - adattarvmmiorg

adattar vmmi cikkek 13247 hid 1985 09 23 kontra pdf
PDF

Doktori disszertáció tézisei A Calvino, Pynchon) Molnár Gábor

doktori btk elte hu lit molnargabortamas tezis pdf Ennek a kérdéssornak a Hans Robert Jauss nevezetes Calvino tanulmányában megfogalmazott értelmezés áll a hátterében Jauss Cesare Segréval szemben, Sartre ra támaszkodva állítja föl azt a tézist, hogy a Ha egy téli éjszakán egy utazó címő regény posztmodern poétikája, amely az Olvasó megszólítására és
PDF

Kötelező olvasmánylista a Világirodalom a XX században

mikti elte hu media e5 7f eadac643e532c EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Bölcsészettudományi Kar MAGYAR IRODALOM ÉS KULTÚRATUDOMÁNYI INTÉZET 1088 Budapest, Múzeum krt 4 A Tel (36 1) 485 5238, 411 6700 5113, 5366
PDF

LLM3010 Időbeliség és történelem a közelmúlt regényirodalmában

hunlang lett ubbcluj ro data hallgatoknak tantargyak 2018 Sarraute, Julio Cortázar, Italo Calvino, Peter Handke művei előadás és szövegelemezés 7 8 Posztmodern és kísérleti próza Észak Amerikában Antifikció, metafikció, szürfikció hn Jo Barth, Thomas Pynchon, William Gass, Raymond Federman, Toni Morrison művei előadás és szövegelemezés 9 10
PDF

RÓTH MÁRTON - Repository of the Academy's Library

real mtak hu 36651 MC3A1rton A posztmodern Calvino u pdf egyetem mintájára működő börtönből Dantes a kiutat csak úgy találhatja meg, ha képzelet 3 Italo Calvino, Tutte le cosmicomiche (Milano Oscar Mondadori, 1997), 38 39 „ attól a pillanattól fogva, hogy ott volt a jel, megvolt a lehetőség, hogy ha valaki gondol, egy jelre gondoljon, éspedig arra ott, értve ezen
PDF

LÁSZLÓ LAURA CSENGELLE - eltehu

elte hu file OTDK 2015 LaszloLaura pdf (Italo Calvino Ha egy téli éjszakén egy utazó) „Ki itt belépsz, hagyj fel az iránytűvel” – inthetné olvasóit a posztmodern olasz író, Italo Calvino (1923 1985) S voltaképpen ezt is teszi, amikor maga mutatja az irányt, sokszor az általa épített labirintusok felé – a jelen dolgozat éppen ezen labirintusokat vizsgálja
PDF

Kelemen Zoltán Történelmi emlékezet és mitikus történet Krúdy

doktori bibl u szeged hu 74 1 de 1248 pdf Italo Calvino Ha egy téli éjszakán egy utazó című regénye olvasással kezdődik Sokáig nem értettem, és néha még ma sem világos teljesen, hogy hol található a műben az a pont, az esemény, ahonnan az olvasás története egy nyomozás történetévé válik Persze, meglehet, hogy az irodalmi alkotás
PDF

Csengey Dénes Kulturális Központ Dunakömlődi Faluház

csengey hu userfiles files 2018 decemberi Házi feladat Italo Calvino Ha egy téli éjszakán egy utazó című könyve, mely kölcsönözhető könyvtárunkban Az este moderátora Tóth Judit Szeretettel várjuk az irodalomkedvelő érdeklődőket A belépés díjtalan December 5 én és 19 én (szerdán) 10 30 11 00 óra között RINGATÓ foglalkozást tart Petrovicsné Árki
PDF

Kádár Judit A huszadik amerikai novella mestere: Raymond Carver


PDF

Calvino.apostash.selhnhs

το μυθιστορημα αμφισβητησης και η ρηξη του λογοτεχνικου ιστου

PDF CALVINO KORAKI sel DD Public media public gr Books PDF 9789600350265 0470925 pdf PDF μεταπτυχιακος κυκλος σπουδων iKEEikee lib auth gr record 299943 files GRI 2018 22607 pdf PDF Χορείες χώρων Monoskop

Calvocoressi - Historia Politica Del Mundo Contemporaneo

PROGRAMA DE HISTORIA DE LAS RELACIONES INTERNACIONALES - ucmes

nebrija mundo contemporaneo pdf haya afectado el rumbo del Mundo Contemporaneo CALVOCORESSI, Peter Historia política del mundo contemporáneo De 1945 a nuestros días, Madrid, Akal, 1987 uab cat Document 266 394 Historia el mon desde una

Calvosa - Gerencia de Vendas (Vol 2)

A LIDERANÇA PARA GESTÃO DE PESSOAS - Convibra

PDF Gerência de Vendas Canal CEDERJ Fundação Cecierj canalcederj cecierj edu br 9a9871e2bd0dcf44e1f2e7d3362184c1 pdf PDF Gerência de Vendas Canal CEDERJ Fundação Cecierj canalcederj cecierj edu br 0be0900596332b110ff3520e413f17e7

CALZADO

el calzado del niño - Spapex

El calzado protectivo que se usa en el sitio de tra bajo se diseña para proteger los pies de peligros físicos tales como objetos en desplome, pisando objetos  El calzado en el Vinalopó, entre la continuidad y la ruptura Estudio sobre economía y trabajo en el sector

  1. Hoja Informativa sobre la Seguridad y el Calzado
  2. El calzado en el Vinalopó
  3. calzado de la comunitat valenciana
  4. Cuero y calzado
  5. El gasto en calzado
  6. un país de oportunidades en el sector calzado
  7. Convenio Colectivo para la Industria del Calzado
  8. el calzado del niño
  9. Adhesivos para el calzado
  10. Calzado de seguridad contra riesgos mecánicos

Calzecchi Onesti Leggo Marco e imparo greco.pdf

Non c’è dialogo senza il sostegno spirituale

abbaziadipulsano wp content uploads 2017 01 st R Calzecchi Onesti, Leggo Marco e imparo il greco, Piemme, Casale Monferrato 1993 E G Jay, Grammatica greca del Nuovo Testamento, ed it a cura di R Calzecchi Onesti, Piemme, Casale Monferrato 1998 3 Per

Cam Design and Manufacturing Handbook _ Robert L. Norton

Computer Aided Kinematic and Dynamic Analysis of Cam - IAENG

lionandcompass cam design and manufacturing PDFFree Cam Design And Manufacturing Handbook 2nd Edition download Book Cam Design And Manufacturing Handbook 2nd Edition pdf Learning Gear Essentials from Dudley's Handbook | Machine Wed, 30 Nov 2016 23 53 00 GMT The 3rd Edition of Dudley’s Handbook

Camélidos sudamericanos

Camélidos sudamericanos en Argentina - vetuniceneduar

PDF Los Camélidos Sudamericanos Infoalpacasinfoalpacas pe wp content uploads camelidos aiza pdf PDF Camélidos sudamericanos Vet Comunicaciones vetcomunicaciones ar cam lidos sudamericanos pdf PDF camelidos sudamericanos Heifer Ecuador

CAM- Mjerni sustavi

optical coordinate measurements of parts and - Semantic Scholar

4 stu 2014 Na Slika 5 a) prikazan je mobilni optički mjerni sustav TRITOP sa visokom preciznošću nadzor kvalitete sustav CAD CAM CAQ 4 1 2 Preko povratne veze mjerni sustav obavlja Slično kao i kod CAD sustava, CAM

  1. CAM sustava
  2. cam izrada potpune proteze
  3. brodska postrojenja i sustavi
  4. OBRADNI SISTEMI ZA OBRADU REZANJEM
  5. GNSS mjerni sustavi Trimble
  6. prikazan je mobilni optički mjerni sustav TRITOP sa visokom preciznošću
  7. nadzor kvalitete-sustav CAD
  8. CAM
  9. Preko povratne veze mjerni sustav obavlja
  10. CAM sustav čine elementi koji su međusobno povezani

Cẩm nang IPMAC CCNA

KHOA CÔNG NGHỆ THÔNG TIN ĐỒ ÁN TỐT NGHIỆP Tên - iSpace

PDF Security toàn tập Version 1 2 2012 Tailieuhoctap vndulieu tailieuhoctap vn books cong nghe file goc 767907 pdf PDF Mạng máy tínhmy metadata vn share proxy alfresco noauth api 5 MMT pdf PDF ROUTER Mientayvn mientayvn Bo

Home back Next

Ha Egy Teli

Description

ITALO CALVINO HA EGY TÉLI ÉJSZAKÁN AZ UTAZÓ

ITALO CALVINO: SE UNA NOTTE D'INVERNO UN VIAGGIATORE © 1979 GIULIO EINAUDI EDITORE S

TORINO HUNGAIRIAN TRANSLATION © TELEGDI POLGÁR ISTVÁN,

TARTALOM

Első fejezet Ha egy téli éjszakán egy utazó Második fejezet Malbork városperemén Harmadik fejezet Fölébe hajolván a meredélynek Negyedik fejezet Nem félvén szélvésztől s'szédülettől Ötödik fejezet Letekint a mélybe,

hol homály sűrűsödik Hatodik fejezet Egymásba futó vonalak hálójában Hetedik fejezet Egymást keresztező vonalak hálójában Nyolcadik fejezet Lehullott levelek holdfényes szőnyegén Kilencedik fejezet Egy üres gödör körül Tizedik fejezet Hogyan végződik

? Tizenegyedik fejezet Tizenkettedik fejezet Utószó (Telegdi Polgár István)

Első fejezet Italo Calvino új regényét,

a Ha egy téli éjszakán egy utazó-t kezded éppen olvasni

Engedd el magad

Szedd össze magad

Száműzzél most minden egyéb gondolatot

Legjobb,

a másik szobában mindig be van kapcsolva a tévé

Mondd rögtön a többieknek: „Nem,

kiabálj: „Italo Calvino új regényét kezdem olvasni

békén hagynak

Helyezkedj el a lehető legkényelmesebben

gömbölyödj össze

Feküdj hanyatt,

Karosszékbe,

díványra,

Függőágyba,

Ágyra,

hát persze,

Fejre is állhatsz,

Fordítva tartva a könyvet,

Való igaz,

az eszményi helyzetet nem sikerül megtalálni az olvasáshoz

Valamikor állvány előtt állva olvastak

Az emberek megszokták az álldogálást

így pihentek,

ha belefáradtak a lovaglásba

Az még senkinek se jutott eszébe,

most vonzónak tetszik az ötlet: nyeregben ülve olvasni

esetleg egy különleges szerkezet segítségével a ló fülének támasztva

A láb a kengyelben

a lábmegemelés az irodalom élvezetének első feltétele

Előbb vesd le a cipőd,

ha meg akarod támasztani a lábad

Most ne maradj így,

kérlek: egyik kezedben a cipő,

Állítsd be a világítást,

Erre most legyen gondod,

mert alighogy belemerültél az olvasásba,

az isten se mozdít meg többé

Úgy csináld,

hogy a könyvlap ne maradjon árnyékban: szürke alapon a fekete betűk sűrűje egybemosódik,

hogy ne essen rá túlságosan erős fény,

s vissza se verődjön a kegyetlenül fehér papírról,

belebeleharapva így a betűk feketéjébe

Légy előrelátó,

hogy aztán ne kelljen félbeszakítanod az olvasást

Ha dohányzói,

Nem mintha valami különlegeset várnál éppen ettől a könyvtől

Olyasvalaki vagy,

aki elvből nem vár többé semmitől semmit

Sokan vannak,

nálad fiatalabbak vagy kevésbé fiatalok,

akik mindegyre különleges élményeket várnak

amit a holnap tartogat számukra

Te tudod,

amit az ember várhat: megúszni a legrosszabbat

Erre a következtetésre jutottál mind az egyéni életedben,

sőt világkérdésekben

És a könyvek

éppen mert minden egyéb téren kizártad,

úgy véled,

ha a könyvek szigorúan körülhatárolt világában nem veted meg a várakozásnak ez ifjonti örömét: itt jól is,

de a csalódás kockázata nem olyan nagy

Tehát: olvastad valamelyik újságban,

hogy megjelent Italo Calvino Ha egy téli

éjszakán egy utazó című új regénye,

miután az író évekig nem publikált semmit

Bementél egy könyvesboltba és megvetted a könyvet

Jól tetted

Már a kirakatban fölfedezted a borítót,

E látható nyomot követve odabent a boltban utat törtél magadnak a Még Nem Olvasott Könyvek sűrű torlaszai közt

a kötetek szemöldökráncolva néztek reád a pultokról és polcokról,

De te tudod,

hogy nem szabad engedned semmiféle fenyegetésnek,

A Más Célra Nem Olvasásra Való Könyvek,

Azok A Már Olvasott Könyvek Melyeket Ki Se Kell Nyitni Mert Abba A Csoportba Tartoznak Melyek Már Elolvastattak Mielőtt Megírattak Volna

Miután így átjutottál a külső falakon,

rád veti magát a gyalogság: Ama Könyvek Melyeket Ha Több Életed Volna Minden Bizonnyal Szíves Örömest Elolvasnál De Sajnos Éveid Vagy Napjaid Száma Véges

Gyorsan szétugrasztod őket,

s máris újabb hadoszlopok néznek veled farkasszemet: Azok A Könyvek Melyeket El Akarsz Olvasni De Előbb Másokat Kellene Még Elolvasnod,

A Túlságosan Drága Könyvek Melyeket Inkább Akkor Vennél Meg Amikor Már Féláron Kaphatók,

A Könyvek Lásd Fent Amikor Majd Zsebkönyv Kiadásban Jelennek Meg

Az Esetleg Valakitől Kölcsönkérhető Könyvek,

Azok A Könyvek Melyeket Mindenki Olvasott így Mintha Te Is

Sikeres áttörés után az erődítmény bástyatornyai alá vonulsz,

itt még ellenállnak a Könyvek Melyek Elolvasását Már Régen Tervezed,

a Könyvek Melyeket Évekig Hiába Kerestél,

a Könyvek Melyek Olyasvalamivel Vannak Összefüggésben Ami Pillanatnyilag Foglalkoztat,

a Könyvek Melyeket Azért Szeretnél Birtokolni Hogy Kezedügyében Legyenek Készen Minden Eshetőségre,

a Könyvek Melyeket Félretehetnél Hogy Esetleg A Nyáron Elolvasd Őket,

a Könyvek Melyek Más Könyvek Mellől Hiányoznak A Könyvespolcodon,

a Könyvek Melyek Váratlan Frenetikus És Nehezen Indokolható Kíváncsiságot Keltenek Fel Benned

sikerült a várvédők számlálhatatlanságát egy igen nagy,

de mégiscsak meghatározott egységre átváltoztatnod,

még ha viszonylagos megkönnyebbülésedet veszélyeztetik is csapdáikkal a Már Oly Régen Olvasott Könyvek Hogy Ideje Volna Újra Olvasni Őket meg Azok A Könyvek Melyekről Mindig Úgy Beszéltél Mintha Olvastad Volna Őket és Amelyek Elolvasására Immár Csakugyan Rászánhatnád Magad

Gyors ide-oda cikázással szabadulsz,

s egy ugrással ott teremsz a fellegvárban,

ahol már várnak az Újdonságok Melyeknek Szerzője Vagy Tárgya Vonz

az erőd bensejében is megoszthatod a védőket,

kétfelé sorolva őket: a Nem Új (számodra,

illetve abszolút értelemben nem új) Szerzők Vagy Témák Szerinti Újdonságok s'a (számodra legalábbis) Tökéletesen Ismeretlen Szerzők Vagy Témák Szerinti Újdonságoknak a csapatára

melyik miért vonz az újnak és nem újnak vágyával és szükségletével (az újéval,

Mindez azt jelenti,

hogy tekintetedet gyorsan végigsiklatva a kirakott könyvek címein,

egy halom még nyomdafestékszagú Ha egy

téli éjszakán egy utazó felé irányítottad lépteidet,

biztosítandó a tulajdonjogodat felette

Még egy téveteg pillantást vetettél a körös-körül hemzsegő könyvekre (pontosabban: a könyvek néztek rád tévetegen

amikor kiváltani jött gazdája pórázán elvonulni látják volt sorstársukat),

Különleges örömöt szerez neked a frissen megjelent könyv

te nem egyszerűen egy könyvet viszel most,

ami lehet akár csak a friss termék újdonsága is

a könyveknek is megvan u maguk hamvas,

amíg a könyvtárak hamar beköszöntő őszében sárgulni nem kezd a borító,

nem rakódik némi smog-kosz az élmetszésre,

és a sarkoknál föl nem feslik kissé a gerinc

De nem,

te újra és újra azt reméled,

hogy az igazi újdonságra leltél,

amely lévén hogy egyszer újdonság volt,

Azt reméled,

ha frissiben elolvasod az épp megjelent könyvet,

tüstént birtokába kerülsz ennek az újdonságnak,

s nem kell többé nyomon követned,

Vajon ez az a szerencsés eset

Lássuk,

Meglehet,

már a boltban lapozgatni kezdted a könyvet

Vagy nem tudtál belelapozni,

fél kézzel kapaszkodva,

s a szabad kezeddel bontogatni kezded a csomagot

mozdulataid akár a majomé: amikor banánt akar hámozni,

s ugyanakkor az ágat sem akarja elengedni

Vigyázz,

lökdösőd a szomszédaidat a könyököddel

Az is lehet,

hogy a kereskedő nem csomagolta be a kötetet

Ez egyszerűbbé teszi a dolgot

A kocsid kormányánál ülsz,

előszeded a könyvet a tasakból,

leszakítod az átlátszó burkot,

olvasni kezded az első sorokat

Tomboló kürtfergeteg zúdul rád

íróasztalodnál ülsz,

alkalmas pillanatban arrább tolsz egy dossziét,

szórakozott képpel kinyitod,

mindkét könyököddel az asztalra könyökölsz,

öklödre támasztod a halántékod

mintha valami ügyiratot tanulmányoznál elmélyülten,

pedig a regény első oldalait fürkészed

Lassanként kiegyenesedsz,

hátad már a támlának dől,

a könyvet az orrod magasságába emeled,

a széket a hátsó lábaira egyensúlyozod,

kihúzol egy oldalsó fiókot a saját lábad támasztékául,

láb helyzete rendkívül fontos olvasás közben,

rá az asztallapra,

No de nem gondolod,

? Természetesen nem a munkád irányában (senki sem kívánja számon kérni a munkád hozamát

mely olyan jelentős részét foglalja el a nemzeti és világgazdaságnak),

De még rosszabb,

nem akarva valami szükséges,

de legalábbis nem haszontalan dolgot csinálni a maguk s'nemkülönben a mások javára : akkor a könyv,

melyet mint valami amulettet vagy talizmánt vittél magaddal a munkahelyedre,

időszakos kísértésnek vet alá,

esetenként néhány pillanatot elcsen figyelmed fő tárgyától,

legyen az elektronikus kártyalyukasztó,

bulldózerirányítókar vagy felnyitott hasú páciens a műtőasztalon

Egyszóval,

ha féken tartod türelmetlenségedet,

Most már igen,

A szobádban vagy,

békesség,

felütöd a könyvet az első lapnál,

Nem nagyon hosszú,

A napjainkban írt hosszú regény alighanem ellentmondásos: az idő szétrobbant,

gondolkozni is csak a repeszdarabjaiban tudunk,

melyek mind külön-külön röppályán távolodnak,

Időfolyamatosságot csupán ama korszak regényeiben találhatunk,

melyben az idő állni már nem,

s felrobbanni még nem látszott

Forgatod kezedben a könyvet,

átfutod a borító hátlapján és hajtókáján levő sorokat,

Jobb így,

ez a szöveg nem akar tapintatlanul fölébe helyezkedni annak,

amit neked kell kipréselned belőle,

Mindenesetre ez a lapozgatás,

az elolvasás előtti beleolvasás hozzátartozik az új könyv öröméhez

de mint minden előélvezetnek,

ennek is megvan az optimális időtartama,

hogy az aktus betetőzésének,

vagyis a könyv olvasásának tartalmasabb élvezetéhez lökjön

Nos tehát,

készen állsz

Fölkészültél arra is,

hogy fölismered a szerző sajátos,

összetéveszthetetlen hangját

Egyáltalán nem ismered föl

De hát

hogy ennek a szerzőnek összetéveszthetetlen a hangja

hogy könyvről könyvre sokat változik

fis éppen e változásokból ismerni rá

Itt azonban,

úgy tetszik,

legalábbis az emlékezeted szerint

Csalódás

Meglehet,

az elején kissé elbizonytalanodsz

mint amikor olyasvalaki mutatkozik be neked,

akinek a nevével más arcot azonosítottál addig,

s hiába próbálod összhangba hozni a látott vonásokat az emlékezetedben élőkkel

De aztán csak olvasol tovább,

hogy a könyv mindenképpen olvasásra késztet,

függetlenül attól,

hogy olyasmivel találod magad szemtől szembe,

HA EGY TÉLI ÉJSZAKÁN EGY UTAZÓ

Vasútállomáson kezdődik a regény,

a fejezet nyitányát dugattyúsziszegés tölti be,

füstfelleg takarja az első bekezdés egy részét

Vasúti büfé illata lengi át az állomásszagot

Valaki benéz a párás ablakon,

rövidlátó láthatja így a világot,

vagy akinek korom hullott a szemébe

Öreg vonat ablakainak párája borítja a könyv lapjait,

a mondatokon füstfelhő lebeg

Esős este

gőzölgő kabátját

fütty harsán az esőtől csillogó,

végtelenbe vesző sínek fölött

Vonatfüttyhöz hasonló hangot hallat s'gőzt lök ki a kávégép is,

az öreg presszós úgy ad rá nyomást,

mintha mozdonyon húzná meg a jelzőfogantyút,

legalábbis így tetszik a második bekezdést olvasva,

melyben az asztaloknál ülő kártyások összecsukják és mellükhöz szorítják kártyalegyezőiket,

válluk s'székük hármas fordulatával hátranéznek,

szemügyre veszik a jövevényt,

a pultnál álló vendégek pedig,

fölemelvén a pultról csészéjüket,

félig hunyt szemmel s'csücsörítve fújják kávéjuk felszínét,

vagy a sör habját szürcsölik korsójukból,

A macska felgörbeszti a hátát,

a pénztáros becsukja a regiszterkassza fiókját,

Mind e jelek együttesen arról tájékoztatnak,

hogy kis vidéki állomáson vagyunk,

ahol az érkezőre tüstént fölfigyelnek

A vasútállomások mind hasonlítanak egymásra

ha a fényforrások tajtékos udvarukon túl nem bírnak a sötétséggel,

jól ismered ezt a környezetet,

mely az utolsó szerelvény kifutása után érezhető

Úgy tetszik,

inkább a sötétségbe és ködbe burkolt dolgok feloldása s'nem bemutatása a feladatuk

Én életemben először szálltam ki ma este ezen az állomáson,

mintha mindig itt és így éltem volna: ahogy be-benyitok a büfébe,

át- meg átlépve a peron szagából a vécé nedves fűrészporának szagába,

a várakozás szagává vegyülnek,

amilyen a telefonfülkék szaga,

mint visszavenni az érméket,

mert a hívott szám nem felel

Én vagyok az a férfi,

aki ide-oda caplat a büfé meg a telefonfülke között

Pontosabban az,

amiképpen ennek az állomásnak is csupán „állomás" a neve,

s kívüle nem létezik egyéb,

mint válasz nélkül maradó hívójele ama készüléknek,

mely egy távoli város sötét szobájában csenget

Visszarakom a kagylót,

megvárom a fémtorokban felhangzó érmecsörrenést,

újra belököm a büfé üvegajtaját,

gőzfelhőben száradó csészék felé irányítom lépteimet

A vasútállomások presszóinak kávégépei mintegy hivalkodnak a mozdonyokkal való rokonságukkal,

a tegnapi és a mai kávégépek a tegnapi és a mai mozdonyokéval

Jövök,

térülök,

amaz időtlen és elkerülhetetlen csapdába,

melyet az állomások állítanak

Egy kis szénpor még mindig ott lebeg a levegőben,

hogy minden vonalat villamosítottak,

s egy vasutakról és állomásokról beszélő regénynek közvetítenie kell ezt a füstszagot

Már néhány oldalt végigolvastál,

ahol egy késésben levő vonatról leszálltam,

egy valamikori állomás-e avagy mostani

ehelyett a mondatok továbbra is a bizonytalan felé gördülnek,

a legkisebb közös többszörössé csupaszított tapasztalás senki földjének irányába

Vigyázz: ez a módszer minden bizonnyal arra szolgál,

hogy lassanként belevonjon a dologba,

hogy észrevétlenül a történet rabjává tegyen

Ámbár meglehet,

még határozatlan,

Olvasó,

miről olvasnál szívesebben: egy régvolt állomásra érkezésről,

mely a múltba visszatérés érzetét keltené benned,

eltűnt idők és helyek visszabűvöléséét,

avagy csillogó-villogó fényekről és hangok kavargásáról,

Ezt a presszót (vagy „pályaudvari büfét"

tulajdonképpen nincs kizárva,

hogy merő csillogás a kékes fénycsövek s'a tükrök jóvoltából,

nappali világosság tölti he minden zugát,

s az árnyéktalan helyiséget majd szétveti a teljes hangerővel reszketve-remegve bömbölő zenegép muzsikája,

lóverseny,

gengszterüldöző,és üzemben,

színes árnyakat úsztat a levegőben a tévé képernyője meg az az akvárium,

melyben trópusi halak sürögnek vidoran a felszálló mesterséges légbuborékok körül

Én meg nem degeszre tömött,

hanem merev műanyagból való,

kis kerekekkel ellátott testes,

szögletes koffert tolok magam előtt krómozott

hajlítható fémrúdjánál fogva

Olvasó,

egy régi állomás kerek órájának alabárdszerű mulatóira szögezem tekintetemet abbéli – hiábavaló- igyekezetemben,

hogy visszafelé forgassam őket,

hogy hátrálva járjam be a kör alakú panteonjukban holtan fekvő elmúlt órák temetőjét

De ki mondja neked,

hogy az óra számjelei nem négyszögletes ablakokon kandikálnak ki,

s én nem úgy érzékelem ilyenformán az idő múlását,

mintha a percek guillotine-bárdokként csapnának le reám

ugyanaz: a kerekes koffer könnyű kormányrúdját markoló kezem egy gondtalan világban is valami belső ellenállást,

elutasítást fejezne ki mintha csak kellemetlen,

terhes volna számomra ez a közömbösnek,

ártatlannak tetsző poggyász

Valami rosszul sikerülhetett: úttévesztésről,

késésről,

elmulasztott találkozásról van szó

? Megérkezvén talán valamiféle kapcsolatot kellett volna itt találnom,

alighanem épp e csomaggal összefüggésben,

mely mintha nagyon is aggasztana,

Annyi bizonyosnak látszik,

hogy nem akármilyen csomag ez,

amit poggyászmegőrzőbe lehet rakni,

vagy amit szándékosan a váróteremben lehet felejteni

Hiába nézem az órát

ha valaki várt az állomáson,

ha belelovalom magam az őrült ötletbe,

hogy visszaforgatom az órák mutatóit s'a naptárak lapjait,

hogy visszatérhetek így amaz elmúlt perchez,

aminek nem lett volna szabad megtörténnie

Ha találkoznom kellett itt valakivel,

akinek esetleg nem is volt egyéb dolga ezen az állomáson,

mint hogy leszálljon egy vonatról s'egy másikkal továbbutazzék,

mint nekem is tennem kellett volna,

és ha kettőnk közül az egyiknek valamit át kellett adnia a másiknak,

például nekem a másikra kellett volna bíznom ezt a kerekes koffert,

s melynek rúdja most szinte égeti a kezemet,

akkor nincs más teendőm: bármi áron létre kell hoznom az elmulasztott találkozást

Már jó néhányszor végigcaplattam a presszón s'ki-kilestem a láthatatlan térre nyíló ajtaján,

de az éjszaka fekete fala újra meg újra visszahőköltetett ebbe a két sötétség

Hová me-

? A városnak odakint még nincs neve,

kívül marad-e a regényen,

vagy koromfeketeségébe szippant-e mindent

Azt tudom csak,

hogy ez az első fejezet nem akarózik elszakadni az állomástól és a presszótól: nem volna okos elmenni,

hisz idejöhetnek még s'kereshetnek

hogy mások előtt mutatkozzam evvel a tekintélyes poggyásszal

Tömködöm hát,

tömködöm érmékkel a nyilvános telefonkészüléket,

az meg mindegyre visszaköpi őket nekem: sok érmével tömöm,

mintha nagyon messzire akarnék telefonálni: ki tudja,

akiktől útmutatást kell kapnom,

mint aki kéjutazgat vagy a saját üzleti ügyeit intézi: Inkább afféle parancsvégrehajtónak lehetne engem nézni,

gyalognak egy igen bonyolult játszmában,

egy hatalmas gépezet kicsinyke kerekének,

hogy látszania se volna szabad: valóban,

hogy rövid ittlétem alatt nem hagyok semmiféle nyomot magam után: ehelyett hagyok bizony,

minden itt töltött percben: akkor is,

és akkor is,

hisz minden kiejtett szó megmarad s'később felszínre kerülhet,

idézőjelben vagy idézőjel nélkül

Meglehet,

a szerző ezért halmoz föltételezést föltételezésre,

párbeszédek nélküli hosszú szakaszokon át sűrű,

sötét betűerdő,

észrevétlen róhatom benne utamat,

Olyasvalaki vagyok,

akin elsiklik a tekintet: anonim jelenlét,

még anonimabb háttérrel

Olvasó,

mégis megkülönböztetni kényszerültél a vonatról leszálló többi utastól s'követned kellett,

ahogy ide-oda mászkáltam a presszó és a telefonfülke között,

mert engem „én"-nek hívnak,

s bár csak ennyit tudsz rólam,

máris elegendő,

hogy indíttatva erezd magad arra,

hogy személyiséged egy részét ez ismeretlen énre ruházzad

Amiképpen a szerzőt is

s azért hívja „én"-nek a hősét,

hogy mintegy elfedje és ne kelljen megneveznie vagy leírnia,

mert bármi név vagy tulajdonság jobban meghatározná e mezítelen névmásnál

hogy ebbe az „én"-be adjon egy kicsit magából is,

Mi sem könnyebb,

ám egy regény elején leírt szituáció mindig valami másra utal,

valami megtörténtre vagy történendőre,

s ez a másvalami teszi kockázatossá a velem való azonosulást

Olvasó,

és minél szürkébb,

köznapibb,

átlagosabb,

meghatározatlanabb e regény eleje,

annál vészjóslóbbnak érzitek

mely arra az „én "-töredékre vetül,

melyet meggondolatlanul egy ismeretlen személy „én"-jébe plántáltatok,

hiszen e személy múltja és jövője éppúgy rejtély,

amitől olyannyira szabadulni kíván

Először is meg kellene szabadulnom a csomagtól,

ha vissza akarom állítani az eredeti helyzetet,

ami a későbbiekben történt

Ezt értem tehát azon,

hogy szeretnék visszaúszni az idő sodrában,

s eltörölvén ily módon bizonyos események következményeit,

helyreállítani egy kezdeti szituációt

De életem minden perce új események halmazát s'annak következményeit hozza magával,

így minél inkább igyekszem visszatérni a nulla perchez,

annál távolabbra kerülök tőle: noha valamennyi cselekvésem előző cselekvések következményeinek eltörlésére irányul,

és sikerül is méltányolható eredményekre jutnom

törlésekkel,

közeli

hogy minden előző eseményt törlő lépésem új eseményeket zúdít a nyakamba,

s ezek még az előzőknél is jobban bonyolítják a helyzetet

Vagyis jól ki kell számítanom minden lépésemet,

ha a lehető legkevesebb új bonyodalom árán akarom a lehető legtöbb törlést végrehajtani

Ha nem siklik félre minden,

egy férfival kellett volna találkoznom,

alighogy leszálltam a vonatról

Az illetőnél kerekes koffer,

A két poggyász mintegy véletlenül összeütközik és egymás mellé szorul a peronon,

Ilyesmi előfordulhat,

az efféle véletlent nem lehet megkülönböztetni az igazitól

De volt egy jelszó: a férfi megjegyzést tett volna a zsebemből kikandikáló újság nagybetűs lóversenyhírére : „Á,

szóval Eleai Zénón győzött

esetleg néhány szót is váltunk egymással,

majd pedig ki-ki a maga vonata

Senki se vett volna észre semmit,

pedig nálam az ő poggyásza maradt,

nála meg az enyém

Tökéletes terv,

hogy egy semmi kis bonyodalom is meghiúsította

Most itt téblábolok,

utolsó utasa ennek az állomásnak,

nem érkezik már egyetlen vonat se holnap reggelig

Ezekben az órákban a vidéki kisváros behúzódik a csigaházba

A vasúti presszóban csak helybéliek maradtak,

csak azért botorkáltak át ide a sötét téren,

mert a környéken nincs semmi nyitva,

vagy mert vidéken még megmaradt az állomások vonzereje,

vagy csak azon idők emléke vonz még,

amikor az állomás volt az egyetlen érintkezési pont a világgal

Hiába mondogatom magamnak,

hogy nincsenek többé vidéki városok,

s talán nem is léteztek soha,

minden hely egy szempillantás alatt kapcsolatba kerül a többivel,

elszigeteltséget csak helyváltoztatás közben érzünk,

vagyis amikor sehol sem vagyunk

Mert lám,

én most éppen itt vagyok,

s'úgy néznek idegennek az egymás közt nem idegenek,

ahogyan ők idegenek az én szememben,

Kívülről nézem egy átlag kisváros átlagos estéjét,

hogy ki vagyok rekesztve az estékből,

s az ezernyi hasonló városra gondolok,

meg a százezernyi kivilágított presszóra,

ahol az emberek ez esti órán békésen fogadják a kinti sötétet,

senkinek sincsenek olyan gondjai,

esetleg másféle gondjaik vannak,

szintúgy nem irigyelni valók

Például az egyik fiatalemberrel azok közül,

akik épp aláírást gyűjtenek az iparosok és kereskedők között a városi tanácsnak benyújtandó kérvényre,

mely a fényreklámok adójára vonatkozik

most éppen felolvassák a presszósnak

A regény itt beszélgetésrészleteket közöl,

úgy látszik,

egyszerűen bemutatják egy vidéki város mindennapi életét

- Hát te,

Armida,

akit csak hátulról látok: hosszú,

a derék körül lecsüngő pánt,

felfelé kígyózó füstcsík a borospoharat tartó ujjak irányából

hogy én neonfeliratot akarok fölszereltetni

én ugyan nem világítom ki az utcát a saját költségemen

hol van a bőröndös Armida boltja

Ha meg lehúzom a redőnyt,

bánom is én a sötétséget,

fütyülök rá

Épp ezért kéne aláírnod neked is

- mondják

Tegezik

félig-meddig dialektusban beszélnek

látják egymást,

régi beszélgetések folytatása minden megszólalásuk

Tréfák röpködnek,

! Kit fogadsz a hátsó helyiségben,

? A megjegyzések s'közbeszólások zavaros zsibongássá vegyülnek,

ebből pedig kiválhat olykor egy-egy szó vagy mondat,

mely meghatározhatja a továbbiakat

Hogy helyesen tudj olvasni,

számba kell venned mind a zsibongáseffektust,

mind a rejtettértelem-effektust

ez utóbbit még nem vagy képes felfogni (én sem)

Olvasás közben tehát szórakozottnak s'egyúttal igen szemfülesnek kell lenned

ki elmerülten könyökölök a presszó pultjára,

s arcomat öklömre támasztva hegyezem a fülemet

S ha most a regény kezd kibontakozni bizonytalansága és pontatlansága ködéből,

s fölvillantja a szereplő személyek külső megjelenésének néhány részletét,

de egyben már ezerszer is láttad ezeket az arcokat

Egy olyan városban vagyunk,

melynek utcáin mindig ugyanazokkal találkozik az ember

az arcok a megszokás terhét viselik magukon,

rögtön tudjuk,

a presszó tükrei látták lassanként felpuffadni,

Ez a nő talán a város szépe volt valamikor

ám ha a többi vendég szemével nézem,

valamiféle fáradt vonás ül a képén,

csak az ő fáradtságuk árnyéka (vagy az enyém,

Ők leánykora óta ismerik,

némelyiküknek tán bensőségesebb kapcsolata is volt vele,

egyszóval reárakódtak előző arcainak s'egyéb képeknek az emlékrétegei,

s ezektől nem láthatom úgy,

mások emlékezetének fátylai homályosítják a vonásait,

miként a lámpákat a levegőben megülő füstgomoly

E törzsvendégek legfőbb időtöltése a fogadás lehet

a mindennapok jelentéktelen eseményeire fogadnak

Egyikük például ezt mondja:

ki jön ma előbb: Marne doktor vagy Gorin felügyelő

hogy ne kelljen köszönnie az elvált feleségének: a biliárdautomatához siet,

vagy a totószelvények kitöltésébe merül

Aki úgy él,

annak a dolgaiban nemigen jósolgathatnának: sose tudom,

mit hoz a következő félóra,

hogy életem csupa jól körülhatárolt,

s ez alternatívákra fogadásokat lehessen kötni

Úgy tetszik,

a bőrdíszmű-kereskedés tulajdonosnője előtt,

aki itt ül a presszó pultjánál,

s akivel már egy idő óta szeretnék szóba elegyedni

Itt se tudni semmit előre,

Marne doktor minden este ilyenkor fejezi be a rendelést,

s Gorin felügyelő íft a szolgálatát a rendőrségen,

és az is igaz,

hogy mindig idejönnek munka után,

hogy u doktor kerülni próbálja a volt feleségével való találkozást

Olvasói figyelmed most teljesen erre az asszonyra összpontosul,

körülötte forgolódol már néhány oldal óta,

és én is

néhány oldal óta várod már,

hogy e nőnemű jelenés testet öltsön,

ahogyan könyvlapokon szoktak testet ölteni a nőnemű jelenések,

s épp a te olvasói várakozásod lökdösi feléje a szerzőt,

kinek merőben más gondolatok rajzanak a fejemben,

én is könnyelműen társalogni kezdek,

holott mielőbb olajra kéne lépnem

Te bizonyára többet szeretnél tudni róla

de csak kevés részletre bukkansz e lapokon,

rejti az arcát a haja meg a füst

mit jelent az a keserű ránc a szája körül,

Annyit tudok csak,

De azt sem tudom,

Megmondja

Bőrdíszmű-kereskedés,

táskák,

Nem az állomás előtti téren,

az áruraktárhoz vezető vasúti átjárónál

De miért érdekli

Sétálgatnék a sötét mellékutcában,

megpillantom a maga kivilágított boltját,

Már lehúzta a redőnyt,

de vissza kell mennie leltárt csinálni,

s késő éjjelig ott is marad

A vendégek élcelődnek,

hátba veregetik egymást

Egy fogadás már eldőlt: az orvos lép be a presszó ajtaján

? Az orvos erre-arra köszönget

pillantása átsiklik a feleségén,

de azt nyilvánvalóan észrevette,

hogy az asszony egy férfival beszélget

Hátat fordít a pultnak,

a helyiség túlsó végébe megy

pénzt dob a biliárdautomatába

No tessék,

észrevétlen kellett volna maradnom,

lefényképezett az a szempár,

hogy elkerültem a figyelmét,

azok a szemek nem felejtenek el senkit és semmit,

aki vagy ami a féltékenység tárgyával,

a fájdalom okával kapcsolatos

E kissé vizenyős szemek szomorkás tekintetéből könnyű kiolvasnom,

hogy kettejük drámája még nem ért véget: a férfi továbbra is minden este betér ide a presszóba,

mert látni akarja a volt feleségét,

mert újra és újra fel akarja tépni a régi sebet,

az meg talán épp azért van itt esténként,

hogy a szenvedés így a férfi szokásává válik,

a többihez hasonló szokásává,

s éreztetni fogja vele a semmi ízét,

az ő életét évek óta keseríti

ha visszafelé járathatnám az órákat

- mondom,

Az asszony válaszol valamit,

- Elég,

ha visszaforgatja a mutatókat

koncentrálva az akaraterőmet,

ínig csak jelenné nem válik a múlt

vagy a szerző értelmezi-e így a mormolva kipotyogtatott félszavaimat

az első gondolatom ez volt: talán Kikerült annyira összpontosítanom belső erőimet,

hogy az idő teljesen visszafordult: íme,

itt vagyok azon az állomáson,

ahonnan először indultam el,

Valamennyi lehetséges életem itt kezdődik: itt a leány,

aki az enyém lehetett volna és nem lett,

Az asszony évődve körbepillant

erre egy icipicit fölfelé kezdi görbíteni a szája két szegletét,

vagy csak így mosolyog mindig

Nem tudom,

bóknak szánta-e,

én mindenesetre annak veszem

És aztán

Először mondom ki,

bárha folyvást az eszemben van

Erre ő:

Nyugodt,

közömbös képpel kérdezem:

- Hogyhogy

- Kinek

Akárcsak maga

állomásra igyekezett,

Az üres kofferral,

s ami szakasztott olyan volt mint a magáé

Nem tetszik az ittenieknek

Vagy nem kell nekik

Vagy nem ismerik

Pedig kényelmes lehet

Például,

hogy milyen szép is lehetne ez az este,

rögtön eszembe jut,

s akkor már képtelen vagyok másra gondolni

- mondom

Eggyel több vagy kevesebb,

Feláll a bárszékről,

megigazítja a tükör előtt a kabátja övét,

Nem köszön senkinek

Már kint is van a téren

Marne doktor otthagyja a biliárdautomatát,

s a presszópult felé közeledik

A szemem közé kíván nézni,

talán a többiek egynémely célozgatására is kíváncsi,

De amazok csupán fogadásokról beszélnek,

éppenséggel reá fogadnak,

Jókedvű,

hátba veregetések veszik körül,

régi tréfák és csúfolódások

de valamiféle tisztelet is érződik a vigalom közepeit,

sőt tisztiorvos vagy efféle,

vagy tán mert szerencsétlen,

s szerencsétlensége súlya alatt is megmaradt jó barátnak

hogy Gorin felügyelő ma ilyen későn érkezik

mert a rendőrtiszt e percben lép be éppen a presszó ajtaján

Köszön:

egy pillantást vet a kofferra meg az újságra,

A rendőrség kezére adtak

? Vagy a szervezetünknek dolgozik ez a rendőr

mintha csak én is cigarettát akarnék venni

- mondja

- Tűnés

Egyelőre nem akarunk tudni róla

Szállj föl a tizenegy órás gyorsra

A hatos vágányon

Az áruraktárig menj

Három perced van

- Eridj,

különben le kell hogy tartóztassalak

A szervezetnek nagy a hatalma

Engedelmeskedik neki a rendőrség

Gurítom,

át a síneken,

A peron végébe igyekszem,

azon túl sötétség és köd

A felügyelő az állomáspresszó ajtajában áll,

Berobog a gyors

Lassít,

eltüntet a felügyelő tekintete elől,

már indul is

Második fejezet

Már vagy harminc oldalt olvastál a könyvből,

Egyszer csak megállapítod: „Ho-hó,

ez a mondat nem hangzik újnak

mintha már az egész bekezdést olvastam volna

ezek amolyan visszatérő motívumok,

a szöveg át és át van szőve velük,

hogy kifejezzék az idő hullámzását

Olyan olvasó vagy,

aki érzékeny az efféle finomságokra,

te tüstént megérted az író szándékait,

semmi sem kerüli el a figyelmedet

Ám egyszersmind némi csalódottságot is érzel

épp amikor igazán érdekelni kezd a dolog,

szükségesnek véli fitogtatni a modern irodalom szokásos technikai ügyeskedésben való jártasságát: szó szerint megismétel egy-egy bekezdést

Azt mondod,

? De hiszen egy egész oldal ismétlődik itt,

összehasonlíthatod az előzővel,

nem találsz egy vesszőnyi különbséget

S ahogy tovább lapozol,

nézd meg az oldalszámozást

Mi a fene

! A harminckettedik lap után a tizenhetedik következik

mint egyszerű nyomdai hiba: ugyanazok az oldalak kétszer szerepelnek

A kötésnél történt tévedés: a könyveket nyomdai „ívekből" állítják össze

egy-egy ív papirosra tizenhat oldalt nyomnak,

amikor egybekötik az íveket,

hogy a kötetbe kétszer kerül ugyanaz

időnként megtörténik ez a kis baleset

Türelmetlenül lapozol tovább,

hogy rábukkanj a harmincharmadik oldalra

egy megduplázott ív csak apró kellemetlenség

a helyrehozhatatlan kár akkor éri az embert,

vagyis a megfelelő ív nincs sehol,

illetve egy másik példányba került,

ahol esetleg duplán szerepel,

Akárhogy van is,

te semmiképp nem akarod elveszíteni a történet fonalát,

más nem érdekel,

nemhagyhatszkiegyetlenlapotsem

És mi jön utána

! De hát miféle könyvet adtak el neked

? Az egész hátralevő részét ugyanannak az egy ívnek (a másodiknak) a példányaiból kötötték össze,

azon kívül egyetlen jó lap sincs benne

Földhöz vágod a szerzeményedet,

legszívesebben az ablakon vágnád ki,

át a redőny lécein,

hadd morzsolódjanak szét a lécek közt az átkozott ismétlődő ívei,

kalimpáljanak csak a levegőben a mondatok,

képzők és fonémák,

többé ne tudjanak értelmes szöveggé egybeállni

át az üvegen,

ha törhetetlen üvegből van az ablak,

silányodjon a kihajított könyv fotonokká,

át a falon,

őrlődjön molekulákká és atomokká a vasbeton atomfogainak harapásában,

részecskékké

váljék elektromos impulzusokká,

redundanciák és zajok zúzalékain hömpölygő információfolyammá,

örvénylő entrópiává

Ki a lakásból,

a helyi és regionális közigazgatásból,

azon a ponton túlra ahová tágulásukban a galaktikák értek,

hová tér és idő még nem jutott el,

sőt a sosemvoltság,

vesszen bele a legteljesebb legtökéletesebb feltétlen,

úgy bizony,

De nem,

mégsem: fölveszed,

vissza kell vinned a könyvesboltba,

Tudjuk,

Az keserít el legjobban,

hozzávetőlegesség kiszolgáltatottja vagy,

ha az emberi dolgoknak és cselekvéseknek,

Ilyenkor felülkerekedik benned a türelmetlenség,

hogy semmivé tehesd ez önkényesség vagy figyelmetlenség zavaró következményeit,

hogy visszaállíthasd az események szabályos menetét

Alig várod,

hogy kezedben tarthasd a már elkezdett könyv egy hibátlan példányát

Legszívesebben rohannál is érte,

ha nem volnának zárva a boltok ilyenkor

Meg kell várnod a holnapot

Az éjszakád ugyancsak zaklatott,

gát kényszeríti megtorpanásra,

képsorok egyazon álom ismétlődéseinek hatnak

Küszködsz velük,

mint az értelmet s'formát nélkülöző élettel,

célt keresel bennük

csak kell lennie valamilyen útnak

akárha olvasni kezdenél egy könyvet,

Szeretnéd,

ha valami elvonatkoztatott és abszolút tér-idő nyílna meg előtted,

feszes röppályán mozoghatnál

de amikor végre úgy tetszik,

mármár sikerül,

észreveszed,

kezdheted elölről az egészet

Másnap,

alighogy egy szabad perchez jutsz,

rohansz a könyvkereskedőhöz,

kezedben a nyitott könyvvel lépsz be a boltba,

mutatóujjad az egyik lapot bökdösi,

mintha már az is elég volna a teljes kuszaság nyilvánvalóvá tételéhez

- Tudja-e,

Ide nézzen

Pontosan amikor kezd izgalmas lenni

A könyves nem jön zavarba:

Már többen reklamáltak

Épp ma kaptam ezt a körlevelet a kiadótól

Azt mondja: „Legutóbbi küldeményünkben Italo Calvino Ha egy téli éjszakán egy utazó című regényének néhány példánya hibás,

ezeket ki kell vonni a forgalomból

A könyvkötészet tévedése folytán a fenti kötetek ívei összekeveredtek egy másik újdonság,

Tazio Bazakbal lengyel író Malbork

városperemén című regényének íveivel

Elnézést kérve a kellemetlenségért,

Címet,

rövidesen

kötetek

Látja,

a szegény könyvkereskedő kell hogy megigya a levét mások gondatlanságának

Naphosszat ezzel kell foglalkoznunk,

már azt se tudjuk,

Egyébként sorra átlapoztuk a Calvinókat,

Szerencsére akad köztük hibátlan is,

így tüstént kicserélhetjük az ön csonka Utazó-ját egy még fel-vágatlan újdonatújra

Pillanat

Koncentrálj

Rakd szépen rendbe magadban az egyszerre reád zúduló információtömeget

Lengyel regény

Úgy hát aminek akkora hévvel estél neki,

Most ezt,

ezt a lengyelt kell sürgősen megszerezned

Ne hagyd,

Magyarázd meg világosan a boltosnak,

kérem,

engem az az Italo Calvino most már csöppet sem érdekel

A lengyelt kezdtem el olvasni,

Megvan ez a Bazakbal

Épp az imént egy másik vevőnk ugyanezzel a problémával jött,

ő is a lengyelt kérte cserébe

Tessék,

ott sorakozik a pulton egy csomó Bazakbal

épp ön előtt

Vegyen ki egyet

- Nézze,

én most már nem teszem tűzbe a kezem ezekért

Ha a legtekintélyesebb kiadók is így összekutyulják a dolgokat,

többé nem lehet bízni semmiben,

önnek is csak azt mondhatom,

amit az imént a kisasszonynak

Ha további reklamálnivalójuk lesz,

Többet nem tehetek

A kisasszony

a boltos egy kisasszonyra mutatott

Ott áll két könyvespolc között,

Classics

köteteket

nézegeti,

végigpöcögteti a lilás gerinceket

Élénk,

dús haj

ezennel szerencsésen belépett látókörödbe az Olvasónő

pontosabban: a figyelmed körébe lépett,

még pontosabban: te léptél egy mágneses térbe,

melynek vonzásából nem bírsz menekülni

Nos hát,

jó ürügyed akadt,

fitogtathatod olvasói tájékozottságodat,

én úgyszintén,

visszaadtam amazt és ezt vettem helyette,

de hát milyen kedves véletlen,

Hát ami azt illeti,

egy kicsit összefüggőbb is lehetett volna,

mindenesetre megsodorintottad a beszéd fonalát

Most rajta a sor

Mosolyog

Az arcán kétoldalt egy-egy gödröcske

Még jobban tetszik neked

Ezt mondja:

úgy szerettem volna egy jó regényt olvasni

Ez eleinte nem tetszett,

Micsoda méreg,

A tetejébe nem is az a szerző

Azt rögtön érzékeltem,

És csakugyan: Bazakbal

De szó,

Még sosem olvastam tőle semmit

- Én sem

- Nekem,

az én ízlésemnek kissé homályos az elbeszélőmodora

Nincs kifejezetten ellenemre,

ha egy regény kezdetben zavarba ejt,

de ha az első benyomásom ködös,

Elgondolkodva bólintasz:

A nő folytatja:

amelyek rögtön magukkal ragadnak: egy olyan világba,

Különös elégtétellel tölt el,

hogy a dolgok pontosan ilyenek és nem másmilyenek,

amik jelentéktelennek tűnnek az életben

Egyetértesz

- Igen,

az ilyen könyveket érdemes olvasni

Mire ő: